Rose

Volt egyszer, hol nem volt, egy ember meg egy asszony. Olyan szegények voltak, mint a templom egere, sőt, még annál is inkább, mert még gyermekük sem adatott. Egyszer a szegény ember talált egy seprűt az erdőben. Még jóformán haza sem ért vele, amikor betoppant hozzájuk a seprű gazdája is... A boszorkány, Rezeda néne, egy babszemet ad a seprűért cserébe. Ki is kel az elültetett bab reggelre és egy parányi fiúcskát terem. Nagy lenne a szülők öröme, ha a marcona zsiványok el nem lopnák egyetlen kincsüket, a babszemnyi, de annál nagyobb hangú legénykét, hogy tisztességes zsiványt faragjanak belőle... De Jankónk oly parány, hogy könnyen szem elől lehet téveszteni, viszont hangjának ereje hatalmas, pláne, ha a kocsmárosné kondérjából visszhangzik, szellemnek álcázva magát, mindenkiben félelmet ébresztve. Végül a királyi udvarig is eljut, megszabadulva a rablóktól és gazdagon tér haza a szüleihez, mindenki örömére.

Egy fiatal pár és egy idős hölgy eltartási szerződést kötnek, a fiatalok bekötöznek a hölgy lakásába. Ám Mici, a hajdani ünnepelt színésznő titkos udvarlót talál, míg az ifjú pár váratlanul babát vár, csak nem merik bevallani. A kölcsönös titkolózás félreértések és bonyodalmak sorát indítja el…

Mélyzölden burjánzik a dzsungel. Hosszú liánokon majmok csüngnek, álmukban kígyó öleli őket… Tigris üvöltése töri meg a csendet. Puha talpain éjfekete párduc suhan, zöld szemében a hold fénye villan, cikáz… Farkasok vonyítják felhők vonulását, a vén medve csendre inti őket. Ölében egy apró szerzet: az Emberkölyök. Testvérei a farkasok, mestere a fenséges párduc és a rozzant medve, ellensége a vérszomjas tigris: Sir Kán. Maugli, aki visszatér az emberek közé, vagy a vadont választja a farkasokkal? Maugli, az emberfiú, aki legyőzi ellenségeit és boldogságot keres új családjának a sűrű lombok között… Kihagyhatatlan, szívmelengető, ugyanakkor vidám történet a barátságról, szerelemről, gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek…