Tóték

Egy Angyal aranyhajszálai egy pesti ház tetejére hozzák a közismert mesék szereplőit: Ólomkatonát, Juliskát, Jancsit, Piroskát, Hófehérkét, Csipkerózsikát, akik elmenekültek a meséjükből. Megjelenik Gomulka, a házmester, aki értesült szökésükről, és nyomukra akarja vezetni ellenségeiket: a Boszorkányt, a Farkast, a Mostohát, a 12. tündért és az Ördögöt. Ezt megbeszéli a megjelenő Kéményseprővel, aztán távozik. A Kéményseprő emberformájú angyalokat hoz, hogy megmentse őket. Az angyalok hibáznak, nem a megfelelő védekezési eszközt adják az adott szereplő kezébe, s ezért azok vereséget szenvednek. Ám az angyalok nem hagyják magukat. Újra próbálkoznak, s a végén megmentik a mesék szereplőit.

Volt egyszer, hol nem volt, egy ember meg egy asszony. Olyan szegények voltak, mint a templom egere, sőt, még annál is inkább, mert még gyermekük sem adatott. Egyszer a szegény ember talált egy seprűt az erdőben. Még jóformán haza sem ért vele, amikor betoppant hozzájuk a seprű gazdája is... A boszorkány, Rezeda néne, egy babszemet ad a seprűért cserébe. Ki is kel az elültetett bab reggelre és egy parányi fiúcskát terem. Nagy lenne a szülők öröme, ha a marcona zsiványok el nem lopnák egyetlen kincsüket, a babszemnyi, de annál nagyobb hangú legénykét, hogy tisztességes zsiványt faragjanak belőle... De Jankónk oly parány, hogy könnyen szem elől lehet téveszteni, viszont hangjának ereje hatalmas, pláne, ha a kocsmárosné kondérjából visszhangzik, szellemnek álcázva magát, mindenkiben félelmet ébresztve. Végül a királyi udvarig is eljut, megszabadulva a rablóktól és gazdagon tér haza a szüleihez, mindenki örömére.