Sose halunk meg

Ez a mese az ókortól egészen napjainkig jelen van a köztudatban, számos feldolgozás készült belőle. Ez alkalommal táncszínpadon látható a GG Tánc Eger táncművészeivel, Emődi Attila koreográfiájával. Hamupipőke, mint mindegyik lány, egy igazi hercegnő. Főhősnőnk arra vágyik, hogy egy napon megtalálja a saját hercegét és boldogan élnek, amíg világ a világ. Igen ám, de útközben vannak akadályok, amelyeket rátermettségével, némi segítséggel és egy csipetnyi varázslattal sikerül elhárítania. Hogy jön egy üvegcipő a képbe, és miként lesz ez a megoldás? Ebben a mesében is igaz lenne, hogy a jó mindig elnyeri jutalmát? Kiderül…..

A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek. A találkozások során barátságok szövődnek, titkok kerülnek napvilágra, és a nők fokozatosan elfogadják, megszeretik saját testüket. Egy bátor, merész ötlettől vezérelve elhatározzák, hogy jótékonysági céllal levetik a gátlásaikat… és a ruháikat is. A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.

Egy zord, viharos napon egy árva kislány téved Andersen szegényes pincelakásába. A kis Gerdát elbűvöli a bábszínház, amelyben négy bábu árválkodik. A megelevenedett bábfigurák - az Ólomkatona, a Táncosnő, Zsófi rongybaba, és Ole manó - egy különleges küldetés teljesítésére kérik fel a kislányt: ölelje meg a Hókirálynőt, hogy feloldódhasson a jég az emberek szívéről, és egy boldogabb szeretetteljes világ köszönthessen ránk.