Kármen
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Poniedziałek, 29 Kwietnia 2019 19:00
Kármen
A Dunaújvárosi Bartók Táncszínház Kármen című darabját Georges Bizet halhatatlan operája ihlette, ám a rendező-koreográfus Vári Bertalan nemcsak a műfajon változtatott, hanem sok minden máson is. Például a neveken, a helyszínen, de még az időn is.
„Hatalmas szemei voltak. Szépen íveltek,feketék. Tökéletes bőre olyan volt, mint a réz; az ajka kicsit erős, de szép vonalú, mely látni engedte fogait, amik oly fehérek voltak, mint a hámozott mandula. Szinte túl sok haja volt, fekete, ami kékben játszott, mint a holló szárnya. Meglepő, vad szépség volt, akit ki egyszer látott, soha nem felejtett el. De főként a tekintete...érzéki és vad tekintete... Kétszer szúrtam meg. A második után némán esett össze. Még mindig látom a nagy szemeit, ahogyan rám néztek. Ahogy elhomályosultak és lecsukódtak.”
A dohánygyári jelenet helyett kapunk cigicsempészeket, vajdát, a kocsmában pedig Nagy Trafó, a bulibáró a hangulatfelelős. A rendező régi vágya volt egy cigányzenével és tánccal teletűzdelt előadás színpadra állítása, a Carmen átirata pedig izgalmas kísérletezésre adott lehetőséget. Mint mondta, a történet csak kis szösszenetekben változik az eredetihez képest, és jó néhány dal vissza is köszön az eredeti operából. De alapvetően kávéházi, hangulatzene kíséri majd a tán-cosokat, az pedig külön öröm, hogy mindezt élőben prezentálja a színpadon a Karaván Família. A magával ragadó, látványos, pörgős, sok eszközt is használó cigánytánc és flamenco betanulásamég inkább megszínesíti a darabot.
Előadják: Dunaveczki Éva, Eller Gusztáv, Széchenyi Krisztián, Hahn Jusztina Sára, Jaklics Liliána, Hernicz Albert, Simon Gergő, Zolja Adél, Perger Balázs, Bánházy Eszter, Karádi Zsolt
Dramaturg: Galambos Attila
Zene: Karaván Família, Georges Bizet
Fúvós hangszerek: Babindák István
Hegedű: Pálházi Bence
Jelmez és díszlet: Bozóki Mara
Rendező-koreográfus: Vári Bertalan
Anette, a sikeres üzletasszony már elfelejtette, hogy milyen is a mindent elsöprő szerelem, de egy átlagos munkanapon váratlanul minden a feje tetejére áll. A kérdés, mi a fontosabb: revansot venni a múltbeli csalódásért, vagy adni még egy utolsó esélyt a nagy Ő-nek? Az eredetileg “A technikus” címen bemutatott darab 2011-ben Franciaországban az egyik legnagyobb irodalmi elismerésben, Molière-díjban részesült, melyet az adott év legjobb színpadi műve érdemel ki.
Titkokkal teli játék az Orfeumban, ahol mindenkinek van veszítenivalója, de mindenkire boldog vég vár. Edvin herceg rajong Szilviáért, a Pesti Orfeum csillagáért, de arisztokrata családja ellenzi a rangon aluli kapcsolatot. Edvin szülei mindent elkövetnek, hogy visszacsalják fiukat Bécsbe, hogy ott eljegyezze unokahúgát, Stázi grófnőt. A cselekményt a kedves, bolondos Bóni gróf és Feri bácsi, az orfeum törzsvendégei bonyolítják. A végén persze mindenki boldog lesz szíve választottjával.
Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – minden együtt a színpadi műben, ahogy Dumas örökérvényű regényében is. Szomor György dalaival igazi musicalként…
Császár András, a középkorú hivatalnok már unja jól megszokott kis életét, azonban minden megváltozik, amikor a metróban összeütközik egy ismeretlennel…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.