Kampókemp

Ez a formabontó, humoros, mégis romantikus est most Salgótarjánba látogat – a színész így tulajdonképpen hazatér, felesége pedig elkíséri őt. Minden élő kapcsolatban – legyen az egy hónapos vagy akár több évtizedes – van két közös pont: mindnek volt kezdete, és mindnek van jelene.

Császár András, a középkorú hivatalnok már unja jól megszokott kis életét, azonban minden megváltozik, amikor a metróban összeütközik egy ismeretlennel és elcseréli vele az aktatáskáját. Az idegen táskában 2 millió eurónyi értéket talál, ám esze ágában sincs azt visszajuttatni jogos tulajdonosának, inkább új életet készül kezdeni az ölébe hullott busás summából. Ahhoz, hogy ez valóra váljon Andrásnak már csak meg kell birkóznia a rendőrséggel, a maffiával, továbbá az sem könnyíti a dolgát, hogy a felesége sem óhajtja egy csapásra otthagyni Óbudai otthonukat.

A Szente Vajk vezette, megújult Erkel Színház egyedülálló hangulatából és az olasz nyár életérzéséből született ez a könnyed, zenés előadás. Kisváros az olasz tengerparton, annak is varázslatos, napfényes főtere. Nem is lehet ennél jobb hely, hogy szerelemről, vágyról, tavaszról szóljanak az örökzöld slágerek. Imádnivaló, bolondos szereplők gabalyítják a szerelmi szálakat: Don Tomao, a korosodó amoroso, könnyűvérű szobalánya, egy leleményes panziósnő, a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló presszós, az életunt milliomos és a többiek, mind kergetik az álmaikat, míg a komédia közepén ott áll szédülten egy magyar lány, Viktória, aki egy szót se ért olaszul. Ebből nem sülhet ki más, csak két és fél óra fergeteges vidámság.