A Gardénia egy részleges családtörténet: négy boldogságkereső nő drámája (Nő I, II, III és IV). A legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, unokája 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét, összetett viszonyaikra is fény derül.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. május 31. szombat, 19:00
Elżbieta Chowaniec: Gardénia
szubjektív történelem női szemmel
Négy nő. Négy generáció. Anyák és lányaik. A 30-as évektől napjainkig. Szubjektív történelem. Egy család története. A mi történetünk.
Chowaniec lengyel drámaírónő, 1982-ben született; a legendás lódzi filmfőiskola forgatókönyvíró szakán diplomázott, később a Tadeusz Slobodzianek vezette Dráma Laboratóriumban tanult. Gardénia című műve - 2007-ben mutatták be - a mai napig a Dráma Laboratórium repertoárjának egyik sikerdarabja.
A Gardénia egy részleges családtörténet: négy boldogságkereső nő drámája (Nő I, II, III és IV). A legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, unokája 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét, összetett viszonyaikra is fény derül.
Az írónő nagy pontossággal tárja elénk a generációk közötti kommunikáció nehézségeit, és mélyről fakadó szeretettel átitatott, metsző humorral számol le minden romantikus képzettel a nőkről. Bátran és éleslátóan boncolgatja többek között a női alkoholizmus témáját.
Miként befolyásolják a női figurák viselkedését az örökölt hajlamok és a tanult viselkedésminták? Függetleníthetik-e magukat hősnőink mindenkori szociális körülményeiktől? Kitudják-e vonni magukat a családi hagyományok - beidegződések kényszerei alól?
A darab fókuszában működésképtelen és feldolgozatlan anya-lány kapcsolatok állnak, a szerző több modellen keresztül mutatja be a szülő gyerek viszony lehetséges buktatóit, kudarcait.
55 perc egy felvonásban
A K. V. Társulat produkciója.
Volt egyszer, hol nem volt, egy ember meg egy asszony. Olyan szegények voltak, mint a templom egere, sőt, még annál is inkább, mert még gyermekük sem adatott. Egyszer a szegény ember talált egy seprűt az erdőben. Még jóformán haza sem ért vele, amikor betoppant hozzájuk a seprű gazdája is... A boszorkány, Rezeda néne, egy babszemet ad a seprűért cserébe. Ki is kel az elültetett bab reggelre és egy parányi fiúcskát terem. Nagy lenne a szülők öröme, ha a marcona zsiványok el nem lopnák egyetlen kincsüket, a babszemnyi, de annál nagyobb hangú legénykét, hogy tisztességes zsiványt faragjanak belőle... De Jankónk oly parány, hogy könnyen szem elől lehet téveszteni, viszont hangjának ereje hatalmas, pláne, ha a kocsmárosné kondérjából visszhangzik, szellemnek álcázva magát, mindenkiben félelmet ébresztve. Végül a királyi udvarig is eljut, megszabadulva a rablóktól és gazdagon tér haza a szüleihez, mindenki örömére.
Két angol úriember érkezik egy spanyol villába. Egyikük a nejével, Fay-jel, a másik, az idősödő sorozatszínész, Howard pedig a nála…
Egy Angyal aranyhajszálai egy pesti ház tetejére hozzák a közismert mesék szereplőit: Ólomkatonát, Juliskát, Jancsit, Piroskát, Hófehérkét, Csipkerózsikát, akik elmenekültek…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
