A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe...
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 28. január 2022, 19:00
Háy János: Elem
lemerülő játék
Az előadás időtartama: 85 perc, szünet nélkül
a Szkéné Színház és az Ördögkatlan közös előadása (T.M. emlékére)
Férfi: Mindenki egyedül hal meg.
Nő: De nem mindegy.
Férfi: Mi nem mindegy?
Nő: Hogy ki van melletted.
Férfi: Mikor?
Nő: Amikor egyedül meghalunk.
(részlet)
Szereplők:
Nő............................ KEREKES ÉVA
Férfi......................... MUCSI ZOLTÁN
Zenész..................... ROZS TAMÁS
Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS
Jelmeztervező: CZIEGLER BALÁZS
Zeneszerző: ROZS TAMÁS
Dramaturg: KISS MÓNIKA
Videó: ÚJVÁRI CSABA
Fénytervező: MERVEL MIKLÓS
Hangtechnikus: MOLNÁR PÉTER
Asszisztens: ROHÁLY HANNA
Rendező: BÉRCZES LÁSZLÓ
A kritikai visszhangból
„… Amit a novella mindössze sejtet, az Kerekes Éva és Mucsi Zoltán szívszorító színészi játékának köszönhetően kibomlik a színpadon. A teljes természetességgel elhangzó poénok és a lélegzetelállító jelenetek mindenfajta erőltetettség nélkül elevenednek meg a színpadon. Nincs az előadásban semmi csavar, semmi ismeretlen történet. Minden jelenete saját életünk, szüleink, nagyszüleink életének elmúlása. Az idő megállíthatatlan törtetését láttatja, mely mindannyiunkban szorongást kelt, így folyamatosan keressük a kapaszkodókat. Ilyen kapaszkodó lehet egy anya, férj, feleség, gyerek, szerető vagy egy elem a mérlegbe. Az előadás a végére azonban eléri, hogy a kapaszkodók ellenére beteljesülő elmúlás megnyugtató és kellemes legyen. Ismerőssé és szerethetővé teszi a halált, melyet egyedül kell megélnünk, de nem mindegy, közben ki van mellettünk.
Az előadás végére a középső fehér téglatest ismét kórházi ággyá válik, ám az anyuka helyett immár maga a nő fekszik rajta. Bérczes László rendezésében a színpadon nem történik semmi, éppen ezért minden megtörténik. A csupán 85 perces darab nem kívánja megfejteni a lét értelmét, azonban azzal, hogy bemutatja és értelmezi egy házaspár életet, képes felmutatni az elmúlás nyugalmát. A színészek a járványszínház virtuális világából kilépve sugárzó energiával vannak jelen, mindezt bizonyítja a percekig töretlen vastaps, mely közben számos néző lopva törölgeti könnyes szemeit.” (Dióssy Panka: Prae.hu)
„… Rozs Tamás egy csellóval ül hosszú méla lesben egy megemelt platformon, mellette egy ágyat formázó másik, kisebb kockák elszórva máshol, hogy le lehessen ülni rájuk és vég nélkül tanakodni a múlton. Egy házaspár (Mucsi Zoltán és Kerekes Éva) vitája, évődése, emlékei töltik ki a játékidő egészét. Az asszony édesanyja fekszik a kórházban, magáról nem tudva, üveges szemmel, a lánya pedig helyette is igyekszik feleleveníteni a szép időket. A férj morog, de nem az együttérzés hiányzik belőle, hanem az optimizmus. „Meglásd, ha majd nem leszünk” – motoszkál a fejemben József Attila verssora.
A két főszerepet játszó színész és a kettejük által alakított hiperrealisztikus magyar karaktertípusok, valamint azok egymásra gyakorolt hatásmechanizmusa teszi átélhetővé, szívbemarkolóvá a történetet. A történetet, amely Bérczes László rendezésében az elmúlás elfogadásáról, a hiány feldolgozásáról és arról szól, hogyan talál az ember helyet az üressé vált székeknek az életében. (Mosolygó Miklós: revizoronline)
Két angol úriember érkezik egy spanyol villába. Egyikük a nejével, Fay-jel, a másik, az idősödő sorozatszínész, Howard pedig a nála húsz évvel fiatalabb Dodie-val. A párok mindössze egy kellemes hosszú hétvégét szeretnének eltölteni főnökük üresnek hitt, dél-spanyol tengerparton fekvő fényűző nyaralójában, ahol ráadásként még Raynor nyomozó és Kutya, a gengszter is felbukkan. A furcsa párok furcsa találkozásához három teljesen egyforma, ámde merőben más tartalmú táska szolgáltatja a végleges, de annál inkább humoros szituációk sorozatát.
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség. Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki. Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből. Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek –…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
