Edvin Marton

Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában játszódik a humoros történet, félreértésekkel, szerelmi háromszögekkel, eltitkolt gyermekekkel, táskák elcserélésével fűszerezve. A főhős, egy lánygyermekes családfő múltjából és jelenéből régen látott, vagy éppenséggel nem várt szereplők bukkannak fel, így egyetlen délelőtt kell ráébredne arra, hogy a lánya terhes, egy alkalmazottja kirabolta, és ezeken az elhanyagolható csekélységeken kívül is számos egyéb bonyodalom forgatja fel jól felépített polgári életét. Bertrand Barnier sajnos nem tud jó és egyértelmű válaszokat adni a sors eme kihívásaira, az események fokozatosan föléje tornyosulnak és elnyomják, az egymást követő félreértés- és katasztrófasorozat pedig alaposan próbára teszi a szereplőket és a nézők rekeszizmait egyaránt. A nagyszerű francia vígjátékból két film is született: egyikben Louis de Funes alakította a főszerepet (1967), a másikban Sylvester Stallone (1992).

Óriási sikerrel mutatkoztak be a BIAK Akadémia növendékei a CIRCUSCHOOL The Greatest Hits Show produkcióval a Fővárosi Nagycirkuszban! Két teltházas bemutató előadáson látta, s ünnepelte vastapssal a nagyérdemű publikum az ifjú artista és színész tehetségeket. Szarvas Város Különdíjával kitüntetett Akadémiánk a Szarvasi Vízi Színházban mutatja be a produkciót, ahol nemzetközi fesztiválok és fellépések előtt álló ifjú artistáink legsikeresebb műsorszámaiból válogatunk!  A klasszikus cirkuszművészet mellett a kortárs cirkusz formanyelve is helyet kap az előadásban, hiszen a műsor első részében az elmúlt évszázad magyar artistaművészetének főbb eseményeit eleveníti fel a korszak legsikeresebb slágeréiből válogatva Száz év című újcirkuszi produkciónk a Budapest Cirkuszművészeti Főiskola konferanszié szakos hallgatóinak előadásban. Július 3-án, csütörtök este találkozhat Akadémiánk újra a csodás közönségünkkel a lenyűgöző, Körös parti teátrumban! 

Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.   A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.