Danton halála
Georg Büchner: Danton halála
dráma
Bemutató 2013. október 25-én, péntek este 7 órakor a Vígszínházban.
Georg Büchner: Danton halála
dráma
Bemutató 2013. október 25-én, péntek este 7 órakor a Vígszínházban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Wednesday, December 17 2014 7:00PM
Kétszáz éve, 1813. október 17-én született Georg Büchner, lángelme, a csodálatos drámaíró. Ebből az alkalomból mutatjuk be a Danton halála című remekművét, melyet 1835-ben, alig 22 évesen írt.
Párizs, 1793. A városban dühöng a terror. A forradalom egyik vezéralakja Danton, aki egykor maga is részt vett a kivégzésekben; jóváhagyta, sőt támogatta azokat. Ám ahogy kezdtek elfajulni a mészárlások, belefásult a „forradalmi bíró” szerepébe; töprengőbb és dekadensebb lett. Úgy érzi, a forradalomnak egy jobb életet kellett volna elhoznia – a mostani káoszt és mértéktelenséget már nem tudja elfogadni. „Bábok vagyunk mindnyájan, ismeretlen hatalmak dróton ráncigálnak, nem mi magunktól mozgunk” – mondja, félreáll az események sodrából, és egyre inkább a testiség élvezeteinek szenteli napjait. Feledni próbál, és élni az életet. Ám a forradalom kérlelhetetlenséget mutató vezetői, Robespierre és Saint-Just csak erre az elgyengülésre várnak, és elhatározzák, hogy megsemmisítik immár politikai ellenféllé vált egykori harcostársaikat. Dantont és barátját, a költő Camille Desmoulins-t elfogják, és a börtönné alakított Luxembourg-palotába zárják. Danton a börtönben még bizakodik, becsületesen és nyílt kártyákkal védekezik, ám már szó sincs igazságosságról és törvényről: a vádlók elképesztő demagógiával elérik, hogy Danton tárgyalása a halálos ítélet felé terelődjön. Dantonnak esélye sincs a megmenekülésre, és végül ő is elindul a vérpad felé. Felesége, Júlia, megmérgezi magát, Camille kedvese, Lucile pedig őrülten kószál az utcán, s már csupán annyit képes odakiáltani a kíváncsiskodóknak: „Éljen a király!”
Georg Büchner (1813-1837) német drámaíró, egy hesseni orvoscsaládból származott, és maga is orvosnak, természettudósnak készült. 1834-ben a giesseni egyetemen névtelenül, két társával együtt kiadta a Hesseni Hírmondó című röpiratot, s mivel a rendőrségi nyomozás bebizonyította az ő szerzőségét is, kénytelen volt Strassbourgba menekülni. Üldöztetése idején fordította németre Victor Hugo Lucretia Borgia és Marie Tudor című drámáit, s ekkor (1835-ben) írta – vagy Lengyel Menyhért szavaival élve: „ordította ki magából” – a Danton halálát és a Lenz című novelláját is, amellyel jó fél évszázaddal megelőzte a modern lélekelemzés módszereit. Az 1836-os évben két halhatatlan remekművet adott a világirodalomnak: a Leonce és Léna című pompás vígjátékot, illetve a Woyzeck című töredékes drámát. Ez év októberében Zürichbe költözött, ahol az egyetemen filozófiai előadásokat tartott. 1837 februárjában halt meg tífuszban, alig 23 évesen.
Titkokkal teli játék az Orfeumban, ahol mindenkinek van veszítenivalója, de mindenkire boldog vég vár. Edvin herceg rajong Szilviáért, a Pesti Orfeum csillagáért, de arisztokrata családja ellenzi a rangon aluli kapcsolatot. Edvin szülei mindent elkövetnek, hogy visszacsalják fiukat Bécsbe, hogy ott eljegyezze unokahúgát, Stázi grófnőt. A cselekményt a kedves, bolondos Bóni gróf és Feri bácsi, az orfeum törzsvendégei bonyolítják. A végén persze mindenki boldog lesz szíve választottjával.
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség. Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki. Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből. Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
Ez a mese az ókortól egészen napjainkig jelen van a köztudatban, számos feldolgozás készült belőle. Ez alkalommal táncszínpadon látható a…
A Szente Vajk vezette, megújult Erkel Színház egyedülálló hangulatából és az olasz nyár életérzéséből született ez a könnyed, zenés előadás.…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.