Az előadás rávilágít arra, hogy Csodaország valójában itt van körülöttünk, benne élünk, és ha megtanuljuk látni, és észrevenni a létezés mindennapi nagyszerűségét, kalandosságát, jobban megértjük önmagunkat, és a minket körülvevő világot.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 17 Sierpnia 2022 19:30
Turóczky Katalin – Arany Tamás: Alice csodaországban
musical – meseopera a Múzs- Art Színházi és Művészeti Műhely Egyesület előadása
12 éves kortól, ifjúsági és családi előadás
Lewis Carroll, a viktoriánus Anglia közismert írója, fizika és matematika professzora nem véletlenül lett világhírű. Könyve az Alice Csodaországban méltán maradt mindmáig a gyerekek és a felnőttek kedvelt olvasmánya. Carroll emblematikus alakjai: a fehér Nyúl, aki örökös időzavarban rohan végig a mesén, a Kalapos és Április Bolondja játékos filozófiai vitái, a Szívkirálynő, akiben az éppen uralkodó Viktória királynőt figurázta ki, és maga Alice, aki hol parányira megy össze, hol óriásira nyúlik, és aki végül, mint kritikusan gondolkodó, bátor felnőtt keveredik ki a meséből, valamennyiünk kedvencei lettek és maradnak.
Szereposztás
Alice........................................................................... Kátai Kamilla/Bánfi Kata
Fehér Nyúl................................................................. Berényi Dávid
Egér, Kalapos, Griffy madár....................................... Kurucz Dániel/Varga Lajos
Kacsa, Vigyormacs, Fals Teknős............................... Lőrincz Sándor
Dodó, Hernyó, Mormota, Szív király.......................... Gyurity István
Április bolondja, Szakácsnő, Szív felső..................... Jánosi Ferenc
Papagáj, Bors hercegnő, Szív királynő...................... Endrődi Ágnes
Fehér királynő............................................................ Kováts Vera/Tövispataki Beáta
Alkotók
Író: Thuróczy Katalin
Zene: Arany Tamás
Hangszerelés: Derzsi György
Zenei munkatárs: Endrődi Ágnes
Koreográfus: Bóbis László
Fény és szcenika: Czibor Attila
Díszlet és kellék: Hajdu Bence
Díszlet dekoráció: Faltis Alexandra, Zsadányi Hajnalka, Tövispataki Júlia, Szabó Tünde, Szalézi Szakgimnázium SZÁMALK hallgatói
Jelmez: Hajdu Bence, Muladi Klára, Siető Andrea
Rendező: Tövispataki Beáta
Plakát illusztráció: Faltis Alexa
Grafikai kivitelezés: Dér Kata
Fotó: Éder Vera
Az operettirodalom egyik legsikeresebb alkotása, Kálmán Imre legnépszerűbb operettje, a Marica grófnő mindig ünnep egy színház és a közönség számára. Egy klasszikus nagyoperett minden kötelező kelléke jelen lesz – lóháton táncra pördülő, remek hangú színészekkel.Örök klasszikus melódiák és egy szórakoztató történet, ez jellemzi leginkább a Marica Grófnő operettet, s ha mindehhez hozzáadjuk a Nemzeti Lovas Színház művészeinek szemkápráztató mutatványait, a látványos koreográfiákat és a soha véget nem érő dinamikus forgatagi hangulatot, biztosak lehetünk benne, hogy egy kiváló estének lehetünk szemtanúi. Az operett világa a lovas színház sajátja, hiszen a korszak, melyet megidéz, s a benne rejlő báj, a soha el nem múló eleganciával párosulva, egy örök mámort varázsol a nézők el, mely élmény minduntalan ugyanazt a korhű romantikát idézi meg, mely a magyar színjátszás elmúlt száz esztendejében mindig visszatérő lelkesedéssel jelenik meg.
Bizony, az élet nem fenékig lektűr. Még az olyan szakavatott tollforgatók is kerülhetnek alkotói válságba, mint Jenő, aki a feltűnni vágyó kezdő írók lendületével sóhajtozik az üres lap előtt. A könyvkiadónak hetykén azt ígérte, hogy délre kész a kézirat… És már reggel tíz óra van. Nézi ablakából a szemközti kávéházba igyekvő alakokat. Téma után szimatol. És érkezik is balról vehemens tempóban: a kávéház forgóajtaján beleng a végzet előszele: a Szőke ciklon! Jenő írni kezd, de olyan tempóban, hogy ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja. A Viharsarok Táncszínház táncosai nemcsak, hogy lekövetik, de néhol még diktálják is a tempót. Kaland, banditák, lopott gyémánt, szerelem és sok-sok félreértés. Csalfa lányok, sok táncot lejtő legény – egy eltáncolt Rejtő-regény. Társművészetek bevonásával a darabban megjelennek akrobatikus és színpadi kortárs elemek. A darabban a narrátor szerepét (aki Rejtő Jenő – P. Howard megszemélyesítője) Csomós Lajos Jászai Mari-díjas színművész alakítja.
Négy kiszolgált, gazdájától elmenekülő, reménytelen helyzetbe kerülő állat összetalálkozik és elhatározza, hogy Brémába vándorol, hogy ott beáljon muzsikusnak. De mit érthet a zenéléshez egy szamár, egy kutya, egy macska és pláne egy kakas? Valljuk be, egy kissé hamiskás és zajos a kompánia, ám oda se neki! Ha nem így lenne, ugyan hogy tudtak volna elűzni egy csapat marcona rablót a zsiványtanyájukról? Ugye, hogy sehogy? Hát mi ez, ha nem tehetséges zenélés? Egy zsiványtanya nagyon barátságos kuckóvá alakítható, ahol aztán boldogan élhetnek az otthonukat vesztett cimborák. Csupán egy kérdés maradt még hátra: Mi lett ezzel a „Brémai muzsikus”- tervvel? Nyugalom, arra is sor kerül, nem árulom el, hogyan, mindenesetre kell hozzá egy kis gyakorlás. Csak annyit mondok, hogy nagy szerepe van benne egy kedves rablólánynak, akit nem riasztott el a nagy csetepaté…A Grimm fivérek kedves meséje ezúttal egy kicsit más köntösbe bújtatva sétál a közönség elé. Szó esik a felelősségről, a hűségről, a bátorságról és a barátság minden akadályt legyőző lendületéről.
Metsző humorral és mély emberismerettel írta meg két híres egyfelvonásosát Molnár Ferenc. Pazar szerepek színészeknek és remek szórakozás a nézőknek.…
Híressé vált, slágerekkel teli operettje, A mosoly országa Lehár Ferenc életművének összefoglaló darabja. Lehár titkon Puccinit tekintette a mesterének, s…
Sziasztok, megint én vagyok az, Guszti!
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
