Teater

Három „istencsászár” férfi közös lakást bérel, ahol vad és boldog agglegény életüket élik, állandóan változó barátnők társaságában. E jól működő rendszert egy nap a küszöbükön „felejtett” mózeskosárban gügyögő bébi teszi tönkre. A mit sem sejtő atya stewardként éppen Thaiföldön tartózkodik, két barátja életét azonban alaposan felforgatja a kis jövevény. A világszerte ismert filmvígjáték először magyar színpadon!

A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen (Marjai Virág) nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani. Vakrandija lesz Joe-val (Hajdu Steve), aki esetlen, de kedves. Maureen humorral, olykor szarkasztikus megjegyzéseivel palástolja a külsejével kapcsolatos gátlásait, ezzel szemben Joe szinte veszélyesen nyíltan kimond mindent, ami csak eszébe jut.

Csak a legismertebbeket megemlítve: „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni”, „Cintányéros cudar világ!” Miska, a talpraesett lovászfiú pillanatok alatt s szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából pedig estélyi ruhás dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.

Táncdalfesztiválok dalai elnevezésű este egy olyan korszakba repíti vissza a nézőket, amikor egy ország ült a képernyők előtt, hogy végig izgulja a televízió stúdióból közvetített zenés műsort. Ebben az időszakban több karizmatikus fiatal énekes tűnt fel és tört be egy szempillantás alatt az akkori könnyűzenei életbe. A következő évtizedekben többek között olyan előadók váltak ismertté a műsornak köszönhetően, mint Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Koós János, Toldy Mária, Zorán, Mary Zsuzsa, Dobos Attila.

Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, vajon mit tesz a jó nagymama? Először is a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak.

A három ragyogó és mindig vidám díva legújabb műsorában az Abba és Boney M slágereket dolgozza fel.

1864 szeptemberének végén Hector Berlioz zeneszerző 48 év után, lyoni koncertjét követően fölkeresi gyermekkori szerelmét, Estellát. Estella lánya, veje, unokája jelen volt az esti hangversenyen, bár a családfő egyáltalán nem érti az érzelmeket, a művészetet, kizárólag saját karrierjének építése foglalkoztatja. Az alakoskodóvő famíliájában egyedül a világos értékrendű, jó humorú nagymama él bölcsen és kiegyensúlyozottan. Hozzá toppan be koncertje után a lobogóan szenvedélyes, már életében halhatatlan Berlioz. A múlt megelevenedik, a jelen megdermed, a jövő pedig… Manapság már-már társadalmi elvárás a fiatalság látszatát hajszoló plasztikai sebészet segítségével életkorunk tagadása. Pedig minden életkor értékes. Az idősödő ember fokozott érzékenységgel éli át és érti meg, hogy az önmagát meghaladó szeretet az, amelyen keresztül a világ rendje megvalósul. Az idős korban lángra kapó szenvedély főként vígjátéki téma, mert anakronisztikusan hat, de belülről átélve megrendítő, megtisztító tragédia.

A „Csak a kalap marad” egy olyan interaktív irodalmi zenés előadói est, ahol a felolvasott művek, amelyek lehetnek közismert versek, népszerű dalszövegek és próza részletek, mindig éppen abban az adott lelkiállapotban és élethelyzetben hangzanak el, amit a közönség soraiban ülők választanak ki. Ilyen módon egy- egy ismert mű teljesen más, új értelmezést és érzelmi töltést kaphat a néző döntése által. Az előadás érdekessége még, hogy a dalszövegrészleteket, nemcsak felolvassuk, hanem utána el is énekeljük zenei kísérettel. A produkció oldott, közvetlen hangulatot, rendkívül könnyed, szórakoztató és ugyanakkor tartalmas élményt nyújt a közönség számára!

Igazi színházi különlegesség: Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye elevenedik meg a színpadon musicalként, Kocsák Tibor zenéjével. Mély érzelmek, az éj leplébe burkolódzó bűnök, hitszegés és hűség – Jókai születésének 200 évfodulója tiszteletére a róla elnevezett színházban. A hajdan tehetős Lapussa család megtűrt tagját, Henriette-et vasakaratú nagyapja a gazdag Hátszegi báróhoz kényszeríti. A lány szíve foglalt: Vámhidy Szilárddal titokban már eljegyezték egymást, a báró azonban magával viszi feleségét a messzi Erdélybe, ahol a rejtélyes Fatia Negra rabolja ki az éjszakai utazókat… Biztosan az-e a legboldogabb, akinek a legnagyobb hatalma van, de alig vannak igazi érzelmei?

Jankó, az egyszerű parasztgyerek, megszületésekor ígéretes, egyben hihetetlen jóslatot kap: hamarosan nagy-nagy gazdagság éri, és még a király lányát is megkapja feleségül. Így kezdődik egy kalandos történet…és még hogy folytatódik! Mert az „itt a vége fuss el véle” még nagyon messze van. Addig még igen rögös utat kell bejárnia szegény fiúnak! Rablókkal, különös figurákkal kell találkoznia, hogy Grabancról, a csupa kóc ördögfattyáról ne is beszéljünk… Akinek ha nem szerzi meg a bozontjából a három csillogó aranyhajszálat, oda a boldogság! Nos, elég az hozzá, hogy ebben a mesében nem elég egyszerű szerencsefiának lenni. Szükség van itt még bátorságra, kitartásra és kacskaringós észre is! És persze nem árt egy kis segítség sem… pláne ha a főhős ezt a gyerekektől kapja!

Közép-Európa egyetlen épen maradt krátertavának harmincezer évvel ezelőtti születését dolgozza fel a mese nyelvén A Szent Anna-tó legendája című erdélyi mese. A csaknem ezer méteres magasságban elterülő, könnycsepp alakú, sötét vizű tó a történet szerint egy egymással vetélkedő testvérpár viszályából született. A bálványosi erődbe egy hatalmas úr érkezett remek mívű, hat ló vontatta hintón, hogy mindenki a csodájára járt. A vár gazdája szerette volna megvenni tőle, de az vonakodott kocsijától megválni. A vendéglátó tehát cselhez folyamodott: kockázni hívta titokzatos vendégét, aki el is veszítette a kincset, ám ez még csak a történet kezdete… Egy testvérpár ádáz versengése, valahol a Büdös-hegységben (a mai Háromszék és Csíkszék határában), mely már irigységbe és az egymás iránti gyűlöletbe csap át, még akár életek árán is; de ez egy mese, itt a szereplők nem halnak meg, csak a rosszak tűnnek el. Szóval zene, izgalmas cselekmény, misztikum, nevetés, hagyomány gyerekeknek és nem csak nekik.

Három fivér házavatót tart. Mindhárom asszony jelen van, ki-ki vérmérséklete szerint értékel. Ám az egyik feleség meghívja a férje titkárnőjét is, aki igen csinos nő. Az urak közt pánik tör ki, mert mindhárman ismerik a hölgyet, bár ezt az asszonyok még csak nem is sejtik. A hölgy meg is érkezik, és töredelmesen elmeséli, hogy... De mindez derüljön ki az előadásból. Nézzék meg ezt a pikáns, francia vígjátékot!