Divadlo

Több mint egy százada írta gyermekoperettjét, a Péter és Pál Lustaországban-t Lehár Ferenc. A zeneszerző elsőrangú dallamait megtartva, de a történetet némiképp modernizálva, a mai gyerekekhez közelebb hozva nézhetjük meg Péter és Pál, azaz a helyes és a helytelen, a szorgalmas és a rest történetét, ami minden mai gyerek életében is mindennapi választás. A Péter és Pál Lustaországban, ez az élő mesekönyv tehát nevelő hatású, segít bennünket abban, hogy mindennapjainkban helyes döntéseket hozzunk.

A „Csak a kalap marad” egy olyan interaktív irodalmi zenés előadói est, ahol a felolvasott művek, amelyek lehetnek közismert versek, népszerű dalszövegek és próza részletek, mindig éppen abban az adott lelkiállapotban és élethelyzetben hangzanak el, amit a közönség soraiban ülők választanak ki. Ilyen módon egy- egy ismert mű teljesen más, új értelmezést és érzelmi töltést kaphat a néző döntése által. Az előadás érdekessége még, hogy a dalszövegrészleteket, nemcsak felolvassuk, hanem utána el is énekeljük zenei kísérettel. A produkció oldott, közvetlen hangulatot, rendkívül könnyed, szórakoztató és ugyanakkor tartalmas élményt nyújt a közönség számára!

"Mindig valami bajba kerülnek, mindig történik velük valami hihetetlen, kiszámíthatatlan, és mindig elrontják valahogy.”- vélekedik Mona, Alex és Simon párosáról két évvel a Legénybúcsú történései után. Főhőseinknek ezúttal ki sem kell lépniük rendelőjük falai közül, hogy valós és vélt ismerősök, kollégák és rokonok látogatásai tegyék még izgalmasabbá az Alex esküvőjét megelőző pillanatokat. Szente Vajk ezúttal is gondoskodott róla, hogy egy felhőtlen estét tölthessünk együtt!

Mindannyian az életünk körforgásának közepén állva arra gondolunk, hogy mi lett volna, ha máshogy döntünk, ha más emberek vesznek körbe, ha máshogy alakul a sorsunk…

Két vígjáték két felvonás

Egy varázslatos kaland vár rád a Kölyökszigeten!

Egy nyomozótiszt. Egy újságíró. Egy ügyvéd. És egy hölgy kalapban...

Három nővér. Három sors. Három megválaszolatlan kérdés.

Zenés időutazás két részben

Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.   A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.