Színház

Mindannyian az életünk körforgásának közepén állva arra gondolunk, hogy mi lett volna, ha máshogy döntünk, ha más emberek vesznek körbe, ha máshogy alakul a sorsunk…

Három fivér házavatót tart. Mindhárom asszony jelen van, ki-ki vérmérséklete szerint értékel. Ám az egyik feleség meghívja a férje titkárnőjét is, aki igen csinos nő. Az urak közt pánik tör ki, mert mindhárman ismerik a hölgyet, bár ezt az asszonyok még csak nem is sejtik. A hölgy meg is érkezik, és töredelmesen elmeséli, hogy... De mindez derüljön ki az előadásból. Nézzék meg ezt a pikáns, francia vígjátékot!

1864 szeptemberének végén Hector Berlioz zeneszerző 48 év után, lyoni koncertjét követően fölkeresi gyermekkori szerelmét, Estellát. Estella lánya, veje, unokája jelen volt az esti hangversenyen, bár a családfő egyáltalán nem érti az érzelmeket, a művészetet, kizárólag saját karrierjének építése foglalkoztatja. Az alakoskodóvő famíliájában egyedül a világos értékrendű, jó humorú nagymama él bölcsen és kiegyensúlyozottan. Hozzá toppan be koncertje után a lobogóan szenvedélyes, már életében halhatatlan Berlioz. A múlt megelevenedik, a jelen megdermed, a jövő pedig… Manapság már-már társadalmi elvárás a fiatalság látszatát hajszoló plasztikai sebészet segítségével életkorunk tagadása. Pedig minden életkor értékes. Az idősödő ember fokozott érzékenységgel éli át és érti meg, hogy az önmagát meghaladó szeretet az, amelyen keresztül a világ rendje megvalósul. Az idős korban lángra kapó szenvedély főként vígjátéki téma, mert anakronisztikusan hat, de belülről átélve megrendítő, megtisztító tragédia.

Közép-Európa egyetlen épen maradt krátertavának harmincezer évvel ezelőtti születését dolgozza fel a mese nyelvén A Szent Anna-tó legendája című erdélyi mese. A csaknem ezer méteres magasságban elterülő, könnycsepp alakú, sötét vizű tó a történet szerint egy egymással vetélkedő testvérpár viszályából született. A bálványosi erődbe egy hatalmas úr érkezett remek mívű, hat ló vontatta hintón, hogy mindenki a csodájára járt. A vár gazdája szerette volna megvenni tőle, de az vonakodott kocsijától megválni. A vendéglátó tehát cselhez folyamodott: kockázni hívta titokzatos vendégét, aki el is veszítette a kincset, ám ez még csak a történet kezdete… Egy testvérpár ádáz versengése, valahol a Büdös-hegységben (a mai Háromszék és Csíkszék határában), mely már irigységbe és az egymás iránti gyűlöletbe csap át, még akár életek árán is; de ez egy mese, itt a szereplők nem halnak meg, csak a rosszak tűnnek el. Szóval zene, izgalmas cselekmény, misztikum, nevetés, hagyomány gyerekeknek és nem csak nekik.

Hősünket a filmkritikus Allant elhagyja a felesége, persze ez nem meglepő, hiszen neurotikus, gátlásos, esetlen… az a csoda, hogy volt egyáltalán felesége. Mi lehet az oka a kudarcainak? Hogy kéne viselkednie? Hogy lehetne sikeres, igazi kemény fickó, akiért bomlanak a nők? A válaszokat a Casablanca sztárjától, Humphrey Bogarttól várja, aki számára a férfi idolt testesíti meg, de segítségére sietnek barátai, Linda és Dick Christie is, akik randikat szerveznek neki… de semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezik… Allan a képzelet és valóság határán egyre lehetetlenebb helyzetekbe kerül. Vajon sikerül megtalálnia önmagát és a szerelmet? Az 1969-ben bemutatott Broadway darabból a szerző, Woody Allen és Diane Keaton főszereplésével 1972-ben készült film, melynek sikere azóta is töretlen. A Jászai Mari Színház előadása bizonyára felejthetetlen pillanatokat szerez majd a romantikus vígjátékok szerelmeseinek.

Csak a legismertebbeket megemlítve: „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni”, „Cintányéros cudar világ!” Miska, a talpraesett lovászfiú pillanatok alatt s szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából pedig estélyi ruhás dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.

Glavari Hanna, a dúsgazdag özvegy hosszú évek múltán újra találkozik fiatalkori szerelmével, Danilovics Danilóval. Mindketten változtak az évek folyamán: a nő gyanakvó lett és kemény, a férfi cinikus és lump. A múltbeli tévedések és a jelenbeli sértések pedig nem hagyják, hogy a két egymásnak teremtett ember könnyen megtalálja az utat a másikhoz. Egy nehezen meg- és újraszülető szerelem története az övék, melynek hátterében egy gazdasági válsággal küszködő délkelet-európai kisállam politikusai taktikáznak a maguk és az ország túléléséért.

Mit szólnál, ha egy jelenetet nem egyszer, hanem huszonegyszer játszanánk el – méghozzá huszonegy teljesen különböző stílusban? Ugyanaz a helyzet egy krimiben, vígjátékban, némafilmben vagy akár egy musicalben?

A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen (Marjai Virág) nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani. Vakrandija lesz Joe-val (Hajdu Steve), aki esetlen, de kedves. Maureen humorral, olykor szarkasztikus megjegyzéseivel palástolja a külsejével kapcsolatos gátlásait, ezzel szemben Joe szinte veszélyesen nyíltan kimond mindent, ami csak eszébe jut.

A mindenki által ismert és szeretett kis fabábu a mese főhőse, aki kíváncsisága miatt számos bonyodalomba keveredik. Basilio kandúr és Alisa róka kicsalják a pénzét és Mafla-országba viszik. Itt a tóban lakó teknősbéka aranykulcsocskával ajándékozza meg, és elárulja, hogy valami nagy csoda várja azt, aki a kulcs titkának nyomára jut. Mese gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek, sok zenével, kalanddal, bábokkal, barátságról, összetartozásról, leleményességről, bátorságról, emberségről.

Igazi színházi különlegesség: Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye elevenedik meg a színpadon musicalként, Kocsák Tibor zenéjével. Mély érzelmek, az éj leplébe burkolódzó bűnök, hitszegés és hűség – Jókai születésének 200 évfodulója tiszteletére a róla elnevezett színházban.

Jankó, az egyszerű parasztgyerek, megszületésekor ígéretes, egyben hihetetlen jóslatot kap: hamarosan nagy-nagy gazdagság éri, és még a király lányát is megkapja feleségül. Így kezdődik egy kalandos történet…és még hogy folytatódik! Mert az „itt a vége fuss el véle” még nagyon messze van. Addig még igen rögös utat kell bejárnia szegény fiúnak! Rablókkal, különös figurákkal kell találkoznia, hogy Grabancról, a csupa kóc ördögfattyáról ne is beszéljünk… Akinek ha nem szerzi meg a bozontjából a három csillogó aranyhajszálat, oda a boldogság! Nos, elég az hozzá, hogy ebben a mesében nem elég egyszerű szerencsefiának lenni. Szükség van itt még bátorságra, kitartásra és kacskaringós észre is! És persze nem árt egy kis segítség sem… pláne ha a főhős ezt a gyerekektől kapja!