Örömlányok végnapjai

Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű?

Tartson velünk egy igazi házibuliba! Idézzük meg együtt a Szent István parkot, az Ipoly mozit, a Dagály Fürdőt – szűkebb hazánk, a budapesti XIII. kerület nevezetes pontjait; és a Ki mit tud?-ok korszakát, amikor is egy kezdő, fiatal zenekar még pálmafákat tudott a Váci út macskaköveire varázsolni.

Bizony, az élet nem fenékig lektűr. Még az olyan szakavatott tollforgatók is kerülhetnek alkotói válságba, mint Jenő, aki a feltűnni vágyó kezdő írók lendületével sóhajtozik az üres lap előtt. A könyvkiadónak hetykén azt ígérte, hogy délre kész a kézirat… És már reggel tíz óra van. Nézi ablakából a szemközti kávéházba igyekvő alakokat. Téma után szimatol. És érkezik is balról vehemens tempóban: a kávéház forgóajtaján beleng a végzet előszele: a Szőke ciklon! Jenő írni kezd, de olyan tempóban, hogy ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja. A Viharsarok Táncszínház táncosai nemcsak, hogy lekövetik, de néhol még diktálják is a tempót. Kaland, banditák, lopott gyémánt, szerelem és sok-sok félreértés. Csalfa lányok, sok táncot lejtő legény – egy eltáncolt Rejtő-regény. Társművészetek bevonásával a darabban megjelennek akrobatikus és színpadi kortárs elemek. A darabban a narrátor szerepét (aki Rejtő Jenő – P. Howard megszemélyesítője) Csomós Lajos Jászai Mari-díjas színművész alakítja.