Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is sok helyen heves vitákat vált ki.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. január 21. szombat, 15:00
Ferdinand von Schirach:
Isten
Magyarországon jog szerint az aktív eutanázia minden formája tiltott és büntetendő: orvos nem segédkezhet tevőlegesen, aktív módon abban, hogy egy beteg véget vessen az életének. Az etikai kérdés ugyanakkor nyitva áll: segíthet-e egy orvos valakinek abban, hogy méltósággal fejezze be az életet?
Ferdinand von Schirach darabjában egy hetvenöt éves, ötven év házasság után a feleségét elvesztő, de fizikailag és szellemileg tökéletesen ép férfi kér segítséget a háziorvosától ahhoz, hogy rendezett módon, legálisan fejezhesse be az életét. Az orvos vonakodik, ezért a férfi - ügyvédje segítségével - nyilvános vitát szervez, hogy orvosszakértők, jogászok, és az egyház képviselőinek véleménye mentén döntsenek arról, teljesítheti-e, teljesítenie kell-e háziorvosának a férfi utolsó kívánságát.
Az előadásban a nézők véleménye is teret kap. A Terror szerzőjének új darabja, az Isten a magyar jogrendre alkalmazva, és az elmúlás mindenkit érintő problémakörének hazai gyakorlatát is érintve a nagy sikerű németországi bemutatók után itthon az Örkényben látható először, folytatva színházunkban az aktuális közösségi, társadalmi kérdések színpadi megvitatását.
Fordította: Nagy Klaudia
Magyar színpadra alkalmazta: Varga Zsófia és Mácsai Pál
Az előadás a GUSTAV KIEPEHNHEUER Bühnenvertrieb, Berlin és a MAYER-SZILÁGYI Színházi Ügynökség, Budapest engedélyével jött létre.
Ez a mese az ókortól egészen napjainkig jelen van a köztudatban, számos feldolgozás készült belőle. Ez alkalommal táncszínpadon látható a GG Tánc Eger táncművészeivel, Emődi Attila koreográfiájával. Hamupipőke, mint mindegyik lány, egy igazi hercegnő. Főhősnőnk arra vágyik, hogy egy napon megtalálja a saját hercegét és boldogan élnek, amíg világ a világ. Igen ám, de útközben vannak akadályok, amelyeket rátermettségével, némi segítséggel és egy csipetnyi varázslattal sikerül elhárítania. Hogy jön egy üvegcipő a képbe, és miként lesz ez a megoldás? Ebben a mesében is igaz lenne, hogy a jó mindig elnyeri jutalmát? Kiderül…..
Volt egyszer, hol nem volt, egy ember meg egy asszony. Olyan szegények voltak, mint a templom egere, sőt, még annál is inkább, mert még gyermekük sem adatott. Egyszer a szegény ember talált egy seprűt az erdőben. Még jóformán haza sem ért vele, amikor betoppant hozzájuk a seprű gazdája is... A boszorkány, Rezeda néne, egy babszemet ad a seprűért cserébe. Ki is kel az elültetett bab reggelre és egy parányi fiúcskát terem. Nagy lenne a szülők öröme, ha a marcona zsiványok el nem lopnák egyetlen kincsüket, a babszemnyi, de annál nagyobb hangú legénykét, hogy tisztességes zsiványt faragjanak belőle... De Jankónk oly parány, hogy könnyen szem elől lehet téveszteni, viszont hangjának ereje hatalmas, pláne, ha a kocsmárosné kondérjából visszhangzik, szellemnek álcázva magát, mindenkiben félelmet ébresztve. Végül a királyi udvarig is eljut, megszabadulva a rablóktól és gazdagon tér haza a szüleihez, mindenki örömére.
Ez a formabontó, humoros, mégis romantikus est most Salgótarjánba látogat – a színész így tulajdonképpen hazatér, felesége pedig elkíséri őt.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
