Monte Cristo grófja

Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani.

Mrs. Dolly Levi furfangos, házasságokat összehozó cselszövései, melyekkel megözvegyült, fiatalabb és élemedettebb hölgyeket és urakat próbál közös háztartásba terelni, sok-sok kacagtató félreértésre, faramuci, összegabalyodott helyzetek szórakoztató feloldására adnak alkalmat – mígnem Dolly végül magának szerzi meg a legjobb partit.

Négy kiszolgált, gazdájától elmenekülő, reménytelen helyzetbe kerülő állat összetalálkozik és elhatározza, hogy Brémába vándorol, hogy ott beáljon muzsikusnak. De mit érthet a zenéléshez egy szamár, egy kutya, egy macska és pláne egy kakas? Valljuk be, egy kissé hamiskás és zajos a kompánia, ám oda se neki! Ha nem így lenne, ugyan hogy tudtak volna elűzni egy csapat marcona rablót a zsiványtanyájukról? Ugye, hogy sehogy? Hát mi ez, ha nem tehetséges zenélés? Egy zsiványtanya nagyon barátságos kuckóvá alakítható, ahol aztán boldogan élhetnek az otthonukat vesztett cimborák. Csupán egy kérdés maradt még hátra: Mi lett ezzel a „Brémai muzsikus”- tervvel? Nyugalom, arra is sor kerül, nem árulom el, hogyan, mindenesetre kell hozzá egy kis gyakorlás. Csak annyit mondok, hogy nagy szerepe van benne egy kedves rablólánynak, akit nem riasztott el a nagy csetepaté…A Grimm fivérek kedves meséje ezúttal egy kicsit más köntösbe bújtatva sétál a közönség elé. Szó esik a felelősségről, a hűségről, a bátorságról és a barátság minden akadályt legyőző lendületéről.