Gróf, politikus, apa és mártír – Esterházy János azon kevés 20. századi államférfiúink egyike, aki tragikus életútja ellenére példaként áll előttünk. A „felvidék csillagának” útját mutatja be a Nemzeti Színház előadása a 120 éve született „Isten szolgája Esterházy János” tiszteletére.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. március 12. csütörtök, 19:00
Lukácsy György
HAZATÉRÉS
Misztériumjáték Esterházy János gróf életéről
Az előadás időtartama kb. 1 óra 25 perc, szünet nélkül.
Levelek, naplórészletek, irodalmi szövegek és más dokumentumok alapján összeállította és írta: Lukácsy György
Mi adhat hitet egy embernek, aki következetessége miatt mindent – karriert, családot, szabadságot – elveszít, és bár tudja, hogy otthonától távol, egy csehszlovák börtönben fog meghalni, mégsem hallják soha panaszkodni? Esterházy János a magyar ügy legkövetkezetesebb képviselője a Trianon utáni Felvidéken. Kiállt a magyar érdekekért, de a szlovák kisebbségi jogokért is.
Később is megmarad a lelkiismerete által megszabott, egyenes úton, és ellentmond az ordas eszméknek. Jó tetteiért el is nyeri büntetését. 1942-ben a szlovák parlament egyedüli képviselőjeként mond nemet a zsidók deportálásáról szóló törvényre: „mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom”. Személyesen is ment zsidó családokat a kibontakozó vészkorszakban. Nyilvánosan megvallja: „a mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt”. Az még csak természetes, hogy ezért a kiállásáért a Gestapo üldözi, de a szovjet megszállók is elfogják: a Gulagra küldik két év kényszermunkára, visszatérve a kommunista Csehszlovákiába először indoklás nélkül halálra, majd „kegyelemből” életfogytiglanra ítélik, a börtönben éri a halál.
Szereplők:
Esterházy János gróf: Tóth László
Serényi Lívia grófnő, Maria Buder: Tóth Auguszta
Maminkó, Nővér: Szász Enikő m.v.
Énekmondó: Szabó Sebestyén László m.v.
Eduard Benes, Küldönc, Hlinka-gárdista, Szovjet vallató, Kísértő, Köztörvényes, Katona: Berettyán Nándor
Peter Janulatisz, Eduard Tesar: Rácz József
Díszlet- és jelmez: Egyed Zoltán
Történész szakértő: Molnár Imre
Zenei szerkesztő: Szabó Sebestyén László
Rendező: Rubold Ödön
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség. Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki. Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből. Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
Mélyzölden burjánzik a dzsungel. Hosszú liánokon majmok csüngnek, álmukban kígyó öleli őket… Tigris üvöltése töri meg a csendet. Puha talpain…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
