Haikuk
„A negyedéves színészekkel – a Kaposvárott elkezdett „kreativitási gyakorlatok” folytatásaként – haikuk dramatizálását, szcenírozását tűztem ki célul.
„A negyedéves színészekkel – a Kaposvárott elkezdett „kreativitási gyakorlatok” folytatásaként – haikuk dramatizálását, szcenírozását tűztem ki célul.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. május 9. csütörtök, 19:00
Haikuk
A haiku – kissé hozzávetőlegesen és szakszerűtlenül szólva – a tao fennhatósága alatt álló kozmoszban felbukkanó esendőnek, emberi értelemben törékenynek és töredékesnek a költői ábrázolása. De – ahogyan én látom –, elsődlegesen nem ’líra’, nem a szépséget célozza, hanem felismerésre, egy bizonyos alkalomszerű tudásra, megvilágosodásra vár, illetve azt közvetíti. A haikuban mindig felvillan egy világmindenség, felvillan és soha vissza nem tér: mint emlék kísérti a befogadót.
Mármost e felületes leírásból is látszik, hogy egy efféle anyag ’dramatizálássa1’ való szcenírozása istenkísértés, vagy – egyszerűbben szólva –: nagy koncentrációt és a teljes személyiséget mozgósító feladat. Viszont első ránézésre is megmutatkozik egy kivételes sajátossága, az, hogy nem zavarnak be – minthogy ez a folyamat előzmény nélküli – a konvenciók. (Sem a szemléleti, sem az ún. szakmai konvenciók.)
Én úgy látom, hogy a haikuban felvillanó ’világmindenség’ (és persze az abban megmutatkozó emberi és esendő) közvetlenül nem fordítható le a teatralitás nyelvére, a színésznek minden alkalommal rá kell találni arra a formanyelvre, amely ezeket a szenzációkat és különleges tartalmakat közvetíteni képes. Ezt követően pedig, a színésznek vállalnia kell, hogy eszközeiben alkalmassá teszi magát arra, hogy hiteles megszólaltatója legyen ugyanezeknek a szenzációknak.”(Jeles András)
Titkokkal teli játék az Orfeumban, ahol mindenkinek van veszítenivalója, de mindenkire boldog vég vár. Edvin herceg rajong Szilviáért, a Pesti Orfeum csillagáért, de arisztokrata családja ellenzi a rangon aluli kapcsolatot. Edvin szülei mindent elkövetnek, hogy visszacsalják fiukat Bécsbe, hogy ott eljegyezze unokahúgát, Stázi grófnőt. A cselekményt a kedves, bolondos Bóni gróf és Feri bácsi, az orfeum törzsvendégei bonyolítják. A végén persze mindenki boldog lesz szíve választottjával.
A Szente Vajk vezette, megújult Erkel Színház egyedülálló hangulatából és az olasz nyár életérzéséből született ez a könnyed, zenés előadás. Kisváros az olasz tengerparton, annak is varázslatos, napfényes főtere. Nem is lehet ennél jobb hely, hogy szerelemről, vágyról, tavaszról szóljanak az örökzöld slágerek. Imádnivaló, bolondos szereplők gabalyítják a szerelmi szálakat: Don Tomao, a korosodó amoroso, könnyűvérű szobalánya, egy leleményes panziósnő, a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló presszós, az életunt milliomos és a többiek, mind kergetik az álmaikat, míg a komédia közepén ott áll szédülten egy magyar lány, Viktória, aki egy szót se ért olaszul. Ebből nem sülhet ki más, csak két és fél óra fergeteges vidámság.
Császár András, a középkorú hivatalnok már unja jól megszokott kis életét, azonban minden megváltozik, amikor a metróban összeütközik egy ismeretlennel…
A Kölcsönlakás egy vérbő brit vígjáték, tele félreértésekkel, titkolt afférokkal és őrült helyzetekkel. A történet egy látszólag ártatlan lakáscserével indul,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!