Az elsősorban középiskolásokat célzó zenés színházi előadás, melynek zenei vezetője Beck Zoltán, a 30Y zenekar alapítója, Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékának átirata, ahol az eredeti dráma csupán a kiindulópont, a gondolkodásmód pedig a díszlet.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 19. vasárnap, 19:00
Shakespeare-Szabó Attila-Beck Zoli: Ahogy teccik – nemtragédia
Az előadás a Hartai Ügynökség hozzájárulásával valósul meg.
A produkció a Városmajori Szabadtéri Színpad előadása.
A Városmajori Szabadtéri Színpad 2021-es évadra tervezett saját produkciója a Covid okán szociálisan elszigetelt fiatalokra fókuszál. A több mint egy éve velünk élő járvány árnyékában felértékelődött minden személyes találkozás, kapcsolat. Az izoláció nem csupán a felnőtteket, de a fiatalabb korosztályokat is mélyen érintette. A kitörési vágy, a szabadság keresése igencsak érthető… Az elsősorban középiskolásokat célzó zenés színházi előadás, melynek zenei vezetője Beck Zoltán, a 30Y zenekar alapítója, Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékának átirata, ahol az eredeti dráma csupán a kiindulópont, a gondolkodásmód pedig a díszlet.
Az előadás úgy használja a Shakespeare-vígjáték szövegét alapanyagnak, ahogy tetszik: szerteágazva, mint az Ardeni-erdő fáinak gyökérzete, ami befonja a száműzöttek lépéseinek, a tétovák saroksüllyedéseinek a nyomát. Mert ott járunk mi is az Ardeni-erdőben, ott bolyongunk, ahová a szerelmeseket hajszolja a vágy, a keresőket a szépség, a fiatalokat a felnövéstől való félelem. 30 fiatal színészhallgató néz szembe Shakespeare kaleidoszkópján keresztül saját ábrándjaival, szorongásaival. Menekülnek, mert szerelmesek az igazságba, a tisztességbe, a tisztaságba (de leginkább a szerelembe). Ez a történet most az övéké, a mai fiataloké. És valljuk be, ha tetszik, ha nem, mielőtt kivágjuk az Ardeni-erdő maradék fáit is, érdemes meghallani a hangjukat.
Közreműködők
Shakespeare azonos című vígjátékát (Nádasdy Ádám és Szabó Lőrinc műfordításában), a színészek improvizációit, valamint a pánikot és a derűt felhasználva írta: SZABÓ ATTILA
Az előadás alkotói:
Halasi Dániel rendező
Hargitai Iván művészeti tanácsadó
Szabó Attila dramaturg
Beck Zoltán (30Y) zenei vezető, zeneszerző
Horváth Kristóf Színész Bob – hipp-hopp
zenekar: Sárközy Zoltán Papa (30Y), Herold János Yank, Rozs Tamás
Góbi Rita koreográfus
Magyarósi Éva díszlet
Miareczky Edit jelmez
Dima Rita Timi jelmeztervező asszisztens
Előadják a Pesti Magyar Színiakadémia színészhallgatói:
Balázs Barbara, Balogh Benjámin, Fekete Flóra Tamara, Gécsek Bendegúz, Gyulai Marcell, Jászay Dorina, Kassay Márton, Kelemen Márk Balázs, Kovács László Márton, Kovács Mátyás, Megyesi Pálma, Móré Márta Viktória, Murányi Eszter, Nyitrai Hédi Kitti, Mezei Anna Mária, Magos Fanni, Pintér Janka, Rajnai Lázár, Simon Péter, Szabó Bence, Szatmári Alíz Petra, Tabajdi Anna,Tarján Lőrinc, Totev Noémi, Tóth Nikolett, Verebélyi Aliz, Zováth Evelin
valamint: Beck Zoltán, Sárközy Zoltán, Herold János és Rozs Tamás
Benkő Nóra művészeti vezető
Tóth Erika rendezőasszisztens
Szegi Marci ügyelő
Köszönet az együttműködésért a Forrai Metodista Gimnázium és Művészeti Technikum, Divat-, jelmez- és díszlettervező szakának.
Volt egyszer, hol nem volt, egy ember meg egy asszony. Olyan szegények voltak, mint a templom egere, sőt, még annál is inkább, mert még gyermekük sem adatott. Egyszer a szegény ember talált egy seprűt az erdőben. Még jóformán haza sem ért vele, amikor betoppant hozzájuk a seprű gazdája is... A boszorkány, Rezeda néne, egy babszemet ad a seprűért cserébe. Ki is kel az elültetett bab reggelre és egy parányi fiúcskát terem. Nagy lenne a szülők öröme, ha a marcona zsiványok el nem lopnák egyetlen kincsüket, a babszemnyi, de annál nagyobb hangú legénykét, hogy tisztességes zsiványt faragjanak belőle... De Jankónk oly parány, hogy könnyen szem elől lehet téveszteni, viszont hangjának ereje hatalmas, pláne, ha a kocsmárosné kondérjából visszhangzik, szellemnek álcázva magát, mindenkiben félelmet ébresztve. Végül a királyi udvarig is eljut, megszabadulva a rablóktól és gazdagon tér haza a szüleihez, mindenki örömére.
Titkokkal teli játék az Orfeumban, ahol mindenkinek van veszítenivalója, de mindenkire boldog vég vár. Edvin herceg rajong Szilviáért, a Pesti Orfeum csillagáért, de arisztokrata családja ellenzi a rangon aluli kapcsolatot. Edvin szülei mindent elkövetnek, hogy visszacsalják fiukat Bécsbe, hogy ott eljegyezze unokahúgát, Stázi grófnőt. A cselekményt a kedves, bolondos Bóni gróf és Feri bácsi, az orfeum törzsvendégei bonyolítják. A végén persze mindenki boldog lesz szíve választottjával.
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek. A találkozások során barátságok szövődnek, titkok kerülnek napvilágra, és a nők fokozatosan elfogadják, megszeretik saját testüket. Egy bátor, merész ötlettől vezérelve elhatározzák, hogy jótékonysági céllal levetik a gátlásaikat… és a ruháikat is. A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Mélyzölden burjánzik a dzsungel. Hosszú liánokon majmok csüngnek, álmukban kígyó öleli őket… Tigris üvöltése töri meg a csendet. Puha talpain…
Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – minden együtt a színpadi műben, ahogy Dumas örökérvényű regényében is. Szomor György dalaival igazi musicalként…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
